Mosonmagyaróvár
    |
Legfrissebb program lehetőség Mosonmagyaróváron!
Letölthető dokumentum mosonmagyaróvári sétához
Földszint - A Víz
Az épület alsó szintje a helyszínhez legszorosabban kötődő természeti elemet, a vizet mutatja be. Az itt kialakított "játszótér" számtalan izgalmas elemnek ad otthont, ahol maga a víz és a hozzá kapcsolódó tárgyak szemléltetik a víz különféle tulajdonságait. Mindez egy felépített domborzati modellbe ágyazva látható: hegy, gleccser, folyóvölgyek, tavak, hajózó csatornák és a tenger is élethűen idéződik meg a Futurában.
Első emelet - A Föld
Az emeleten a földhöz kapcsolódó különböző fizikai jelenségek és a Szigetköz természeti környezete ismerhető meg játékos formában. A kiállítási elemek rendkívül látványos módon szemléltetik többek között a fizikából jól ismert energia-megmaradás törvényét, a gravitációs erőt és a tehetetlenségi erőt.
Második emelet - A Levegő
Ezen az emeleten a levegőről és a hozzá kapcsolódó jelenségekről tudhatnak meg érdekes információkat a látogatók. A szél természetformáló munkáját a homoksivatag mutatja be, ahol megfigyelheted a homokdombok vándorlását, illetve homokgerincek és -lavinák kialakulását.
Tetőtér - A Tűz
A tetőtérbe érve a Sötétszoba tárul a látogatók szeme elé, ahol lehetőség nyílik a fények és színek furcsa játékainak megtapasztalására.
FUTURA belépőjegy árak 2013. április 1.-től:
Felnőtt: 1.700,- Ft, hétvégén: 1.900,- Ft
Gyerek, diák, nyugdíjas, pedagógus, fogyatékkal élő: 1.300,- Ft, hétvégén: 1.500,- Ft
Családi: 4.800,- Ft, 5.400,- Ft
Gyerekeknek a belépés 3 éves korig ingyenes.
Kedvezmények:
Mosonmagyaróvári lakos lakcímkártyával 15%
Szigetköz kártyával 15%
MÁV, GySEV jegy 20%
Csoportos helyszíni min. 15 fő 8%
Csoportos előzetes min. 15 fő 12%
Jegyek a szálloda recepcióján is vásárolhatóak, kivéve a kedvezményes jegyeket, amelyeket a helyszínen lehet kérni közvetlenül.
Mosonmagyaróvár városa már a Római Birodalom idején is létezett Ad Flexum néven. A magyar történelemben az első írásos emlék, amely „Musun” -ról ír, 1046-ból származik. Városi rangra Óvárt Erzsébet királyné emelte 1354-ben. Egészen 1939-ig a város két részből állt: Moson és Magyaróvár. 1969-ben nyílt meg a termálfürdő, mely azóta is nagy népszerűségnek örvend a hazai és külföldi turisták körében.
Letölthető dokumentum mosonmagyaróvári sétához
Átélni, kutatni, játszani - Futura.
2012 augusztus 17-én nyitotta meg kapuit Mosonmagyaróvár legújabb attrakciója, a Futura. A közel 300 éves volt magtár épületben egy olyan interaktív természettudományi élményközpont jön létre, ahol a látogatók közelebbről megismerkedhetnek a természettudományokkal, méghozzá a 4 természeti elem, vagyis a víz, a levegő, föld és tűz segítségével. A Futura rendkívül izgalmas, élményekkel teli kiállításai játékra és egyben ismeretszerzésre csábítják a kicsiket és nagyokat egyaránt.Földszint - A Víz
Az épület alsó szintje a helyszínhez legszorosabban kötődő természeti elemet, a vizet mutatja be. Az itt kialakított "játszótér" számtalan izgalmas elemnek ad otthont, ahol maga a víz és a hozzá kapcsolódó tárgyak szemléltetik a víz különféle tulajdonságait. Mindez egy felépített domborzati modellbe ágyazva látható: hegy, gleccser, folyóvölgyek, tavak, hajózó csatornák és a tenger is élethűen idéződik meg a Futurában.
Első emelet - A Föld
Az emeleten a földhöz kapcsolódó különböző fizikai jelenségek és a Szigetköz természeti környezete ismerhető meg játékos formában. A kiállítási elemek rendkívül látványos módon szemléltetik többek között a fizikából jól ismert energia-megmaradás törvényét, a gravitációs erőt és a tehetetlenségi erőt.
Második emelet - A Levegő
Ezen az emeleten a levegőről és a hozzá kapcsolódó jelenségekről tudhatnak meg érdekes információkat a látogatók. A szél természetformáló munkáját a homoksivatag mutatja be, ahol megfigyelheted a homokdombok vándorlását, illetve homokgerincek és -lavinák kialakulását.
Tetőtér - A Tűz
A tetőtérbe érve a Sötétszoba tárul a látogatók szeme elé, ahol lehetőség nyílik a fények és színek furcsa játékainak megtapasztalására.
FUTURA belépőjegy árak 2013. április 1.-től:
Felnőtt: 1.700,- Ft, hétvégén: 1.900,- Ft
Gyerek, diák, nyugdíjas, pedagógus, fogyatékkal élő: 1.300,- Ft, hétvégén: 1.500,- Ft
Családi: 4.800,- Ft, 5.400,- Ft
Gyerekeknek a belépés 3 éves korig ingyenes.
Kedvezmények:
Mosonmagyaróvári lakos lakcímkártyával 15%
Szigetköz kártyával 15%
MÁV, GySEV jegy 20%
Csoportos helyszíni min. 15 fő 8%
Csoportos előzetes min. 15 fő 12%
Jegyek a szálloda recepcióján is vásárolhatóak, kivéve a kedvezményes jegyeket, amelyeket a helyszínen lehet kérni közvetlenül.
Mosonmagyaróvár városa már a Római Birodalom idején is létezett Ad Flexum néven. A magyar történelemben az első írásos emlék, amely „Musun” -ról ír, 1046-ból származik. Városi rangra Óvárt Erzsébet királyné emelte 1354-ben. Egészen 1939-ig a város két részből állt: Moson és Magyaróvár. 1969-ben nyílt meg a termálfürdő, mely azóta is nagy népszerűségnek örvend a hazai és külföldi turisták körében.
 |
 |
Induljunk egy kis sétára a városban, hogy megmutathassuk Önnek, miért is érdemes Mosonmagyaróvárra ellátogatnia:
Malomszer
A város kivételes földrajzi adottságainak köszönhetően két folyó találkozásánál fekszik. A Lajta a Duna jobb oldali mellékfolyója. A Mosoni-Duna a Duna folyó déli fattyúága. A szlovákiai Rusovce (Oroszvár) és Cunovo (Dunacsúny) között ágazik ki a Dunából. Végigkanyarog a Szigetköz déli oldalán és 125 km megtétele után Véneknél ömlik vissza a Dunába. Városunk természeti kapocs Szlovákia, Ausztria és Magyarország között.
 |
 |
Lucsony városrész
A Lucsony utca a város legjobb hangulatú utcája fasorával és szépen gondozott régi építésű házaival. A vár kertje előtt álló Szent Anna kápolnát 1713-ban a pestis járvány emlékére emelték.
A Vár és környéke
A vár pontos keletkezési idejét nem ismerjük, de az évszázadok alatt több erősítési terve készült. A vár és a várbirtok Habsburg magánbirtokként később a tudományt szolgálta. Európa első, kisebb megszakításokkal folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézetének alapítása és megszervezése Albert Kázmér szász tescheni herceg nevéhez fűződik. Az intézmény 1818-tól Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet néven működött. 1954-ben az újjászervezett egyetemi jellegű intézmény Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia néven kezdte meg működését a magyaróvári tradícióknak megfelelően. Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara működik a falakon belül. A várudvarban találjuk az intézmény egykori hallgatójának, Nikolaus Lenau osztrák költőnek mellszobrát. A vár bejáratánál áll a Gazdász Egyesület által adományozott két mellszobor, balról az alapító, Albert Kázmér szász-tescheni herceg, jobbról az első igazgató Wittmann Antal mellszobra.
 |
 |
Várpince és környéke
2004-ben merült fel annak lehetősége, hogy a Vár-tavat és – a félig a föld alatt húzódó – a vár épületét majdnem körbeölelő várpincerendszert turisztikai szempontból hasznosítsa a város. A tulajdonos, a Nyugat Magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kara, a tavat úgy kívánta megújítani, hogy az egyaránt alkalmas legyen közösségi célra- gyermekhorgászat, csónakázás, korcsolyapálya-, és tegye lehetővé az oktatási funkciók ellátását, halbiológiai kutatások elvégzését. A várpincében a hatalmas boltozatos helyiségek sora egy elliptikus alaprajzú kupolával fedett teremmel kezdődik, amely bejárati előcsarnokként is működik, ruhatárral, információs pulttal, horgászkellék és emléktárgy eladó résszel. Ebből juthat át a látogató a főzőbemutató és éttermi részbe. Egy átjárón keresztül jutunk a kiállító terembe, ahol az egykori mesterségek közül az aranyászat és a halászat tárgyi emlékei, megőrzött dokumentumai, fényképei láthatóak.
2004-ben merült fel annak lehetősége, hogy a Vár-tavat és – a félig a föld alatt húzódó – a vár épületét majdnem körbeölelő várpincerendszert turisztikai szempontból hasznosítsa a város. A tulajdonos, a Nyugat Magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kara, a tavat úgy kívánta megújítani, hogy az egyaránt alkalmas legyen közösségi célra- gyermekhorgászat, csónakázás, korcsolyapálya-, és tegye lehetővé az oktatási funkciók ellátását, halbiológiai kutatások elvégzését. A várpincében a hatalmas boltozatos helyiségek sora egy elliptikus alaprajzú kupolával fedett teremmel kezdődik, amely bejárati előcsarnokként is működik, ruhatárral, információs pulttal, horgászkellék és emléktárgy eladó résszel. Ebből juthat át a látogató a főzőbemutató és éttermi részbe. Egy átjárón keresztül jutunk a kiállító terembe, ahol az egykori mesterségek közül az aranyászat és a halászat tárgyi emlékei, megőrzött dokumentumai, fényképei láthatóak.
 |
 |
Deák tér
Magyaróvár egykori piacterét keletről az uradalmi malom és sörfőzde háromemeletes épülettömbje határolja. Deák Ferencnek 2003. október 17-én avattak emléktáblát. A tér másik oldalán az ó-bécsi stílusú Habsburg palota áll. A leghosszabb ideig a kastélyban lakó és az óváriakhoz közel álló személy Habsburg Frigyes főherceg volt, II. Lipót császár dédunokája, aki tizenhat éven keresztül, haláláig élt itt. Mindennapi sétája közben szívesen eltársalgott alkalmazottaival, vagy a ház előtt álló padon ülve üdvözölte az arra járó lakosokat. Erről a kedves szokásáról megemlékezve készült el 2006-ban Habsburg Frigyes főherceg padon ülő szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el. A Deák tér másik ékessége a barokk, három mellékalakos és domborműves Nepomuki Szent János emlékoszlop, melyet Hugenstein Károly József uradalmi jószágigazgató emeltetett 1744-ben Mária Terézia megkoronázásának emlékére. Újkori restaurálását 2008-ban fejezték be. Nepomuki Szent János Csehország, valamint a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon.
Cselley-ház
Napjainkban a Hansági Múzeum egyik épülete, mely Dr. Cselley Kálmán királyi főjegyző után kapta a nevét. A dongaboltozatos pincéjében a római kőtár található. A Gyurkovics gyűjtemény az orvos házaspár (Dr. Gyurkovics Tibor és Dr. Mika Irén) által eladományozott festményekből és porcelánokból áll.
Magyaróvár egykori piacterét keletről az uradalmi malom és sörfőzde háromemeletes épülettömbje határolja. Deák Ferencnek 2003. október 17-én avattak emléktáblát. A tér másik oldalán az ó-bécsi stílusú Habsburg palota áll. A leghosszabb ideig a kastélyban lakó és az óváriakhoz közel álló személy Habsburg Frigyes főherceg volt, II. Lipót császár dédunokája, aki tizenhat éven keresztül, haláláig élt itt. Mindennapi sétája közben szívesen eltársalgott alkalmazottaival, vagy a ház előtt álló padon ülve üdvözölte az arra járó lakosokat. Erről a kedves szokásáról megemlékezve készült el 2006-ban Habsburg Frigyes főherceg padon ülő szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el. A Deák tér másik ékessége a barokk, három mellékalakos és domborműves Nepomuki Szent János emlékoszlop, melyet Hugenstein Károly József uradalmi jószágigazgató emeltetett 1744-ben Mária Terézia megkoronázásának emlékére. Újkori restaurálását 2008-ban fejezték be. Nepomuki Szent János Csehország, valamint a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon.
Cselley-ház
Napjainkban a Hansági Múzeum egyik épülete, mely Dr. Cselley Kálmán királyi főjegyző után kapta a nevét. A dongaboltozatos pincéjében a római kőtár található. A Gyurkovics gyűjtemény az orvos házaspár (Dr. Gyurkovics Tibor és Dr. Mika Irén) által eladományozott festményekből és porcelánokból áll.
 |
 |
Szent Gotthárd plébániatemplom
A templom egy óbajor szentről kapta a nevét, mert a tatárjárás és török dúlás után sok bajor kereskedő és iparos jelent meg a városban, így ők hozhatták magukkal szűkebb hazájuk vallási hagyományait, köztük Szent Gotthárd tiszteletét is. A Benedek rend apátja, később püspök, kb. 30 templom, menhely, kórház építése fűződik nevéhez. A gyerekek védőszentje, valamint a köszvényes és reumás betegek is hozzá fohászkodhatnak. Tisztelete gyorsan terjedt Európában, Magyarországon Mosonmagyaróvárhoz és Szentgotthárdhoz fűződik. A korai szakaszáról sajnos kevés ismeretünk van. XVI. sz. második felétől vannak pontosabb információink róla. A törökök felgyújtották, de szerencsére csak részben pusztult el. Mivel a templom elég szűkös volt a lakosságnak így a polgárok adakozásából megnagyobbították azt 1737-70 között. A templom alatti „hajó” egyidős a templommal. 1932 óta a Habsburg főhercegi ág utolsó tagjaink temetkezési helye. A hajó 6 fülkéből áll, ebből egy a lejárat, egy-egy fülkében Izabella főhercegné és Frigyes főherceg nyugszik. Az egész templombelső legdíszesebb része a barokk főoltár. Vörösmárványt utánzó korinthoszi oszlopok, lantformájú oromzat, valamint nagyméretű szobrok csoportja alkotja. Három részre tagolható a nagy oltár. Aranyozott domborművekkel és szobrokkal díszítették a szószéket is. A jobb oldali első mellékoltárt a szószék mellett találjuk, ami Mária mennybemenetelét ábrázolja, ahogy az angyalok egy felhőn viszik az égbe Máriát és az apostolok a sírnál keresik őt. Itt található a keresztelőkút is, tetején Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal. A baloldal második mellékoltára a Szt. Kereszt nevet viseli. Az oltárkép középtengelyébe állított kereszten függ Krisztus megfestett alakja, alatta Mária Magdolna görnyed.
Hansági Múzeum
Az épület alapjait 1910-ben rakták le a város által adományozott telken. Bár a Höhnel Béla magyaróvári építész tervei alapján a klasszicizáló, oszlopcsarnokos épület 1912. október 1-jére elkészült, a háború kirobbanása miatt csak 1921-ben nyílt meg az első állandó kiállítás. Amilyen féltő gondoskodással vigyázták a helyiek a múzeumot, olyan mostohán bánt a nagy történelem vele. A II világháborúban a természettudományi, várostörténeti és néprajzi anyag jelentős része elpusztult. . A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum 127 éves múltjával hazánk legrégebbi alapítású múzeumai közé tartozik. A „Mosonmegyei Történeti és Régészeti Egylet” múzeuma egészen 1950-ig egyesületi intézményként működött, az államosítás után kapta a Hansági Múzeum elnevezést. Az egyesület egyik alapítójának, Sőtér Ágostnak a vezetésével kezdődtek meg a régészeti feltárások a megyében, melyeknek köszönhető többek között az eddig ismeretlen bronzkori-, az első lelőhelyéről Gátai kultúrának nevezett emlékanyag megismerése. Nagy hangsúlyt kapott a limes vonal kutatása is, hiszen a történeti megye három nagyobb római települést is magába foglal. A múzeumot világszerte ismerté a bezenyei langobard temetőből előkerült, germán rúnaírásos fibulapár tette.
 |
 |
